A mérkőzés során annak a csapatnak a cselekvési periódusa, amikor rendelkezik a labdával és lehetősége van támadást építeni, tempót diktálni, valamint szervezni saját játékát. A labdabirtoklás mértéke, minősége és stílusa nagymértékben meghatározza egy csapat játékfelfogását és eredményességét. Egyaránt lehetőséget ad a támadólehetőségek kialakítására, az ellenfél mozgósítására, illetve a játék kontrollálására.
A mai labdarúgásban a labdabirtoklás nem csak mennyiségi, hanem minőségi kérdés is. Az nem önmagában érték, hogy melyik csapatnál van többet a labda, hanem inkább az, hogy ezt mennyire tudatosan használja fel- Például miként képes célzottan helyzeteket teremteni vagy ellenfelét fárasztani és területet nyitni. A különböző nemzetközi trendek alapján léteznek csapatok, melyek a hosszabb labdabirtoklásra és pontos passzjátékra építik identitásukat (pl. „possession football”), míg más együttesek inkább a gyors labdaszerzést és a pozitív átmeneteket helyezik előtérbe.
Gyakorlatban a hatékony labdabirtokláshoz kulcsfontosságúak a technikai alapok (biztos passz- és labdakezelés), a folyamatos mozgás, az előrelátó pozicionálás, valamint a döntéshozatali képesség. Edzői szemmel különös hangsúlyt kell fektetni arra, hogy a labdabirtoklás ne öncélú, hanem célirányos legyen, eredményes támadásokat készítsen elő, vagy a játék adott szakaszában pihenést biztosítson a csapat számára.
Az utánpótlásképzés során a labdabirtoklási képességek fejlesztése kiemelten fontos. Már fiatal korban tudatosítani kell, hogy a labda megőrzése nemcsak technikai feladat, hanem csapatszintű együttműködés eredménye. Cél az, hogy a játékosok magabiztosan, kreatívan és tudatosan használják ki a birtokolt labdát minden játékszituációban.