A labdarúgásban az egyik alapvető technikai elem, mely során a játékos a fejével érinti, irányítja vagy továbbjuttatja a labdát. A fejelést elsősorban a levegőben érkező labdák továbbítására, pontos átadások, gólhelyzetek kialakítására vagy elhárítására (például védekezés során) alkalmazzák. Megfelelő technikai kivitelezés esetén a fejelés erőteljes és irányított lehet. Ennek érdekében elengedhetetlen a test helyes pozíciója, a nyak- és törzsizomzat koordinált használata, valamint a szem folyamatos kontaktusa a labdával.
A mérkőzések során gyakran láthatunk beadások utáni kapura fejelt labdákat, védők által kifejelt labdákat vagy akár középpályások által labdalehozatalra használt fejeléseket. A fejelés fontossága különösen szembeötlő a szögletek és a szabadrúgások esetében, amikor a rögzített játékhelyzetek után a légi párharcok döntő jelentőségűek lehetnek.
Utánpótlás-nevelési szempontból kiemelten fontos a helyes fejelési technika korai és fokozatos oktatása, a sérülések megelőzése érdekében. Az életkornak, fejlettségi szintnek megfelelően mindig ügyelni kell a motoros alapok, koordináció és a labdával való biztonságos találkozás fejlesztésére, miközben figyelemmel kísérjük a játékosok fizikai és egészségügyi állapotát.