Tartalom
Bevezetés
A 2025–2026-os NB I-es idény őszi szezonja nem látványos forradalmat, hanem sokkal inkább egy lassú, de egyre erőteljesebb szerkezeti elmozdulást rajzol ki a magyar élvonal működésében. A keretek összetétele alapján továbbra is hazai bázisú bajnokságot látunk. A játékpercek eloszlása azonban már egy jóval összetettebb és árnyaltabb képet mutat. A magyar játékosok szerepe még mindig meghatározó, ráadásul az előző idényhez képest érzékelhetően finom, mégis tartós eltolódás tapasztalható a külső beavatkozás okán.
Nemzetiségi összetétel
Az őszi szezon során összesen 362 labdarúgó lépett pályára az NB I-ben. Közülük 232 fő magyar, míg 130 játékos külföldi nemzetiségű volt. Ez azt jelenti, hogy a mezőny 64,1 százaléka magyar, ami továbbra is stabil hazai jelenlétet tükröz. Ez kb. 3,5 százalékkal magasabb az előző bajnokságnál. A keretek tehát egyértelműen magyar dominanciát mutatnak, ráadásul enyhén növekedve.
A magyar klubok a 2025–2026-os idény őszi szakaszában elsősorban a környező országokból és Európa közép-keleti régiójából merítettek erősítést. A hazai játékosok után a legtöbb futballista Szerbiából érkezett. 9 szerb játékos szerepelt a bajnokságban. Jelentős volt az ukrán és a nigériai kontingens is, egyaránt 8–8 fővel, miközben a horvát és a spanyol jelenlét szintén hangsúlyos maradt 7–7 játékossal. A mezőnyben számottevő számban képviseltette magát továbbá Brazília (6 fő), valamint Bosznia-Hercegovina, Románia és Szlovákia (5–5 fő). A földrajzi sokszínűséget erősítette a portugál, francia és szlovén jelenlét is, mindhárom nemzet 4 játékossal.
A bajnokság valóban nemzetközi arculatát jól mutatja, hogy a pályán feltűntek többek között grúz, cseh, albán, bolgár, norvég, ír, dán, ausztrál, ciprusi, ghánai, mali, moldovai, gambiai és közép-afrikai labdarúgók is. Számos nemzet csupán egyetlen játékossal volt jelen az NB I-ben. Például Togo, Írország, Norvégia, Ausztrália vagy Trinidad és Tobago is mindössze egy-egy futballistával képviseltette magát az őszi szezon során. Ez a széles földrajzi merítés világosan jelzi, hogy az NB I továbbra is egy soknemzetiségű, nemzetközi merítéssel működő bajnokság maradt.
| Mutató | Érték |
|---|---|
| Összes pályára lépő játékos | 362 fő |
| Magyar játékosok száma | 232 fő |
| Külföldi játékosok száma | 130 fő |
| Magyar játékosok aránya | 64,1% |
| Külföldi játékosok aránya | 35,9% |
Magyarok vs. légiósok: mit mutatnak a játékpercek?
A keretek nemzetiségi aránya önmagában még nem mondja meg, hogy a csapatok valójában kikre építenek hétről hétre. Mert a pályán töltött idő mutatja meg igazán, melyik csoport kap tartós bizalmat és milyen mélységű a rotáció. A 2025–2026-os idény őszi szakaszában összesen 202 424 játékperc került kiosztásra az NB I-ben. Ebből a magyar játékosok 124 365 percet játszottak, míg a külföldi labdarúgók 78 059 percet töltöttek a pályán. Arányait tekintve ez azt jelenti, hogy a magyarok a percek 61,4%-át, a légiósok pedig 38,6%-át kapták. Ez a magyar adat kb. 5 százalékkal magasabb az előző bajnokságénál.
Első ránézésre ez stabil magyar többséget sugall. Összességében a hazai játékosok még több időt töltenek a pályán, mint a külföldiek. Ugyanakkor a kép attól válik szakmailag izgalmassá, hogy a játékpercek eloszlása sokszor nem egyenletes. A magyar percek jelentős része a szélesebb rotációból, cserékből és rövidebb szereplésekből is összeadódhat, miközben a légiósok gyakran koncentráltabban, kulcsszerepekben, stabil kezdőként kapják a játékidőt. Emiatt az összarány mellett érdemes mindig azt is nézni, hogyan oszlanak meg a „minőségi percek” (kezdőként, teljes mérkőzéseken, kulcspozíciókban), mert ott szokott igazán látszani, hogy a csapatok teljesítményének gerincét melyik csoport adja.
Az előző szezonhoz viszonyítva már érzékelhető, hogy a klubok döntései és a keretépítési logika a szabályozás által folyamatosan formálja ezt az egyensúlyt. Hiába a magyar többség a percekben, a légiósok szerepe sok csapatnál egyre inkább strukturális, s ez hosszabb távon meghatározhatja azt is, mennyi és milyen típusú játéklehetőséget kapnak a hazai játékosok.
| Nemzetiség | Összes játékperc | Játékpercek aránya |
|---|---|---|
| Magyar | 124 365 | 61,4% |
| Külföldi | 78 059 | 38,6% |
| Összesen | 202 424 | 100% |
Átlagos játékidő: itt válik láthatóvá a szerkezet
Az igazi különbség az egy játékosra jutó terhelésben mutatkozik meg. Egy magyar futballista az ősz során átlagosan 536 percet töltött a pályán, míg egy külföldi játékos 600 percet. A különbség nem drámai, de szakmailag annál beszédesebb. A légiósok kisebb létszámban, kiegyenlítettebb és stabilabb játékidővel vannak jelen, míg a magyar állomány nagyobb része továbbra is rotációs, kiegészítő szerepkörben futballozik. Természetesen vannak kivételek, de a magyar szabály miatt a cserék zöme magyar-magyar, vagy külföldi-magyar volt.
Mire következtethetünk mindebből?
A számok alapján az NB I jelenlegi szerkezete nem egy gyors átalakulásról, hanem egy tudatosan formálódó egyensúlykeresésről szól a külső beavatkozásra történő reakció szellemáben. A magyar játékosok továbbra is a mezőny gerincét adják, a külföldiek pedig egyre inkább a csapatok szakmai stabilitásának pillérei. Ez a modell rövid távon kiegyensúlyozott működést biztosít, hosszabb távon azonban kulcskérdéssé válik, hogy a magyar játékosok közül kik és milyen úton tudnak valóban meghatározó szerepbe kerülni. Ha nem kapnak teljes meccsterhelést a magyarok, hanem 45-45, 60-30, stb arányban cserélik őket, akkor megítélésem szerint a klubok kizárólag a magyar szabálynak fognak megfelelni, valódi áttörés nélkül. Az előző bajnokságban 54,7-45,3 volt a külföldi-magyar átlagos játékperc százalékban kifejezveelőbbi javára.
| Nemzetiség | Játékosok száma | Átlagos játékidő / játékos (perc) | Átlagos játékidő aránya |
|---|---|---|---|
| Magyar | 232 fő | 536 perc | 47,2% |
| Külföldi | 130 fő | 600 perc | 52,8% |
Zárszó
A 2025–2026-os NB I-es ősz statisztikái nem drámai fordulatot, hanem egy csendes, de következetes szerkezeti finomhangolást jeleznek. A magyar futball jelenlegi kihívása már nem az, hogy van-e megfelelő számú hazai játékos, hanem az, hogy a minőségi percek, a kulcspozíciók és a döntő szerepek milyen arányban oszlanak meg a jövőben. Ez a kérdés fogja igazán meghatározni az NB I következő éveinek fejlődési irányát. Azt pedig nem tudjuk, melyik klub milyen megállapodást kötött a nemzetközi és a Magyar Kupa-szereplés által, így elképzelhető, hogy a bajnokság hajrájában találkozunk majd néhány meglepetéssel. Mindenesetre nőtt a magyar játékosok szerepe az NB I-ben a 2025–2026-os ősz során
