Az egyéni játék olyan játékos-specifikus technikai és taktikai megoldások összessége, amelyek a játékos saját képességein, döntéshozatalán és kreativitásán alapulnak, bármely játékszituációban. Az egyéni játék jelentősége abban rejlik, hogy a csapatjáték alapjaként szolgál: a jól képzett, egyéni képességeit kihasználni tudó játékos képes váratlan helyzeteket teremteni vagy megoldani, ezzel előnyt szerezve csapata számára.
A modern labdarúgásban különösen értékelik azokat a futballistákat, akik képesek a labdával, illetve anélkül, az ellenfélhez vagy a játékhelyzethez igazodva önállóan, kreatívan reagálni. Ilyen lehet például egy védő szoros helyzetben végrehajtott szerelése, egy támadó gyors csele, vagy akár egy kapus labdakihozatali döntése. Az egyéni játék tipikus kulcselemei közé tartozik a gyors helyzetfelismerés, a magabiztos labdakezelés, a pontos passzok, a cselezőkészség, valamint az önálló döntéshozatal és felelősségvállalás a pályán.
Az utánpótlás-nevelés során kiemelt jelentősége van annak, hogy a játékosok minél többet gyakoroljanak egy-egy azonos vagy változó játékhelyzetben, minden alkalommal beépítve az egyéni megoldások lehetőségét. Ez segíti elő, hogy a fiatalok megfelelő technikai alapokkal és játékintelligenciával vérteződjenek fel, illetve a későbbi, magasabb szintű játékban bátran alkalmazzák saját megoldásaikat – akár csapatszinten is eredményesen.