A játékos felkészülése nem akkor kezdődik, amikor pályára lép. A mérkőzés bizonyos helyzeteit már előtte végiggondolhatja. Elképzelheti, hogyan veszi át a labdát nyomás alatt, hogyan old meg egy adott szituációt, milyen mozgással kerül helyzetbe vagy hogyan reagál egy hibára. A mentális képalkotás célja nem a mérkőzés eredményének megjósolása, hanem az, hogy a játékos tudatosan felkészüljön azokra a cselekvésekre és helyzetekre, melyekkel várhatóan találkozni fog a mérkőzés során.
A mentális képalkotás akkor igazán értékes, ha konkrét futballhelyzethez kapcsolódik. Kevés azt elképzelni, hogy „jól fogok játszani”. Sokkal használhatóbb, ha a szélső támadó például végiggondolja, hogyan veszi át a labdát az oldalvonal mellett, érzékeli a mögötte érkező védőt, majd az ellenfél mozgásának megfelelően dönt a befelé vezetés vagy a vonal melletti folytatás között. Minél pontosabb a szituáció, annál közelebb kerül a mentális gyakorlás a valódi játékhoz.
Fontos, hogy a játékos ne kizárólag külső szemlélőként lássa saját magát. Érdemes megpróbálnia úgy elképzelni a helyzetet, mintha valóban benne lenne. Mit lát maga előtt, honnan érkezik az ellenfél, milyen gyorsan közeledik a labda, merre található a szabad terület. A mentális kép így nem pusztán egy fejben lejátszott videó, hanem a játékhelyzet lehető legteljesebb felidézése.
A módszer különösen jól használható posztspecifikus helyzetekre. Egy kapus elképzelheti a beadásoknál történő helyezkedését, egy belső védő a mögötte lévő terület kontrollját, egy középpályás a labdaátvétel előtti körbenézést, egy támadó pedig a védő mögé történő indulás megfelelő pillanatát. Így a mentális felkészülés nem általános motivációs eszközzé válik, hanem kapcsolódhat a játékos egyéni fejlesztési céljaihoz.
Nemcsak a sikeres megoldásokat lehet azonban fejben feldolgozni. A játékosnak arra is fel kell készülnie, hogy hibázni fog. Elveszíthet egy labdát, kihagyhat egy helyzetet vagy rossz döntést hozhat. Hasznos lehet előre végiggondolni a következő reakciót. Labdavesztés után azonnal visszatámadok, elrontott lövés után pedig nem maradok benne az előző szituációban, hanem felkészülök a következő akcióra. Ezzel a mentális felkészülés a hibák utáni viselkedést is fejlesztheti.
Az edzőnek ugyanakkor nem érdemes hosszú mentális foglalkozásokat erőltetnie. Néhány percnyi, rendszeresen alkalmazott és pontosan meghatározott feladat többet érhet, mint egy hosszú, általános vizualizáció. Mérkőzés előtt például minden játékos kiválaszthat két-három olyan szituációt, amely várhatóan gyakran előfordul a saját posztján. Ezeket végiggondolhatja a megfelelő észleléssel, döntéssel és végrehajtással együtt. A mentális képalkotás így szervesen kapcsolódhat a taktikai felkészítéshez és az egyéni képzéshez.
A mentális képalkotás nem helyettesíti az edzést, a mérkőzést vagy a valódi játékhelyzetben megszerzett tapasztalatot. Kiegészítheti azonban ezeket. A játékos fejben előkészítheti azokat a szituációkat, melyekkel később a pályán találkozhat, és tudatosíthatja a kívánt reakcióit. Az igazán hasznos vizualizáció ezért nem arról szól, hogy valaki elképzeli magát győztesként, hanem arról, hogy előre végiggondolja, mit fog tenni a következő futballhelyzetben.
A mentális képességek fejlesztése a technikai, taktikai és kondicionális képességek mellett önálló fejlesztési területként is értelmezhető. Ráadásul az edzőképzési anyagok a képzelőerőt a kognitív képességek között is megjelenítik.
Fotó: Courtois reveals Ronaldo has “more of a winning mentality” than Madrid teammate Mbappe – Jonathan Moscrop / Zuma Press / Profimedia