Olyan labdarúgó gyakorlat, amelyben egy meghatározott területen létszámfölényben lévő labdabirtokló csapat körbeadogatja a labdát, miközben a labdaszerzésre törekvő játékos(ok) középen helyezkednek. A rondó elsődlegesen a passzjáték, a gyors döntéshozatal, a technikai készségek és a helyezkedés fejlesztésére szolgál, miközben játékosai folyamatos nyomás alatt tanulják meg megőrizni a labdát, illetve megszerezni azt.
A rondó kiemelt szerepet tölt be a labdarúgó edzések felépítésében, mivel rendkívül hatékonyan szimulálja a játékhelyzetben előforduló gyors labdaáramlást, valamint a labdavesztés utáni azonnali visszatámadást (presszing). A gyakorlat során a legfontosabb kulcselemek közé tartozik a pontos passz, a labda nélküli mozgás, az üres területek felismerése, valamint a fegyelmezett védekezési magatartás középen.
Utánpótlás szinten a rondó hozzájárul a fiatal játékosok technikai fejlődéséhez, önbizalmuk építéséhez, valamint a csapaton belüli kommunikáció megerősítéséhez. Gyakorlati példaként említhető a klasszikus 5:2-es felállás, ahol öt labdabirtokló két labdaszerző ellen játszik, de a létszám tetszőlegesen variálható a képességek és az edzés célja szerint. A gyakorlat egyszerűsége ellenére intenzitása és variálhatósága miatt a kezdőktől a profi szintig minden csapat edzésében rendszeresen megjelenik.