A játékos labda nélküli tevékenységének egyik kiemelt védekezési technikai eleme, amikor testével, mozgásával vagy pozíciójával tudatosan akadályozza meg ellenfele haladását vagy helyzetbe kerülését, lövését. Ez a folyamat jelentős szerepet tölt be a védekezés, hiszen a blokkolás megakadályozhatja a lövéseket, passzokat.
A labdarúgásban blokkolásról beszélünk, amikor a védő játékos megfelelően pozícionálja testét a lövés vagy passz útjába, csökkentve ezzel az ellenfél lehetőségeit. Támadó szempontból bizonyos szituációkban – például rögzített játékhelyzeteknél – a blokkolás azt is jelentheti, hogy egy játékos szabályos kereteken belül „leárnyékolja” védőjét, így területet nyit csapattársának.
Gyakorlati példaként érdemes megemlíteni a beívelések blokkolását, amikor a védő sikeresen akadályozza meg, hogy az ellenfél eljuttassa a labdát a kapu elé, vagy amikor a támadók a védők közé beékelődve „levesznek” egy védőt egy csapattárs útjából.
A blokkolás kulcselemei közé tartozik a mozgás időzítése, a megfelelő testpozíció, a helyzetfelismerés, valamint a szabályos, de hatékony ütközés. Az utánpótlás-nevelés szempontjából fontos, hogy a fiatal játékosok elsajátítsák a blokkolási technikák alapjait, mert ezek elengedhetetlenek a biztonságos és eredményes csapatjátékhoz, ugyanakkor kiemelt hangsúlyt kell fektetni a szabályosságra és a sportszerűségre.