A legtöbb edző a tréningegységet még mindig elsősorban a pályán zajló gyakorlati munkával azonosítja. Valójában azonban egy edzés már jóval azelőtt elkezdődik, hogy a játékosok kimennek a gyepre. Akkor, amikor az edző papíron/számítógépen megtervezi a folyamatot, s csak akkor ér véget, amikor az edző a gyakorlatok lezárása után kiértékeli, mi történt valójában.
Az edzés tehát egy összetett, három fázisból álló folyamat, ahol mindegyik szakasz saját céllal és szakmai súllyal bír.
1. Tervezés – az edzés alapjainak megteremtése
A tervezési fázis az edző munkájának egyik legkritikusabb eleme. Ide tartozik minden olyan előkészítő lépés, melyet még az első sípszó előtt el kell végezni.
Ebben a szakaszban az edzőnek rendszereznie kell:
mennyi és milyen feladatot alkalmaz,
milyen tartalmakat kíván fejleszteni,
milyen variációk és módosítási lehetőségek szerepelnek a gyakorlatokban,
milyen létszámra és térre számíthat,
milyen eszközök állnak rendelkezésre,
valamint mekkora lesz az edzés időkerete.
A tervezés célja, hogy minél kevesebb improvizációra legyen szükség, ezáltal minden olyan tényező kontroll alatt maradjon, amely előre megjósolható. Egy jól megtervezett edzés nemcsak hatékonyabb, de a játékosok fejlődése is kiszámíthatóbbá válik.
2. Megvalósítás – a tanítási folyamat aktív szakasza
A második fázis a tényleges gyakorlati munka, ahol életre kel az, amit az edző előzetesen kidolgozott. Ez a tanítási–tanulási folyamat aktív, interakciókkal teli része.
Ebben a szakaszban az edző felelős többek között:
a megfelelő didaktikai stratégiák alkalmazásáért,
az edzésvezetés minőségéért,
a sportág specifikus tartalmainak hiteles átadásáért,
a játékosok életkori és fejlettségi sajátosságainak figyelembevételéért,
a kommunikáció módjáért és időzítéséért.
A didaktikai stratégiák döntő szerepet játszanak. Ezek biztosítják, hogy a játékosok valóban megértsék, elsajátítsák és alkalmazni tudják a kívánt tartalmakat.
Ugyanilyen fontos a megfelelő tanítási stílus megválasztása. Más kommunikációs módot igényel egy technikai korrekció, egy taktikai magyarázat vagy egy döntéshozatali helyzet támogatása.
A megvalósítás célja, hogy a tervezett szakmai tartalom valóban átmenjen a gyakorlatba és olyan környezet jöjjön létre, ahol a játékosok hatékonyan tanulnak.
3. Értékelés – a fejlődés motorja
A harmadik, sokszor elhanyagolt fázis az értékelés. Ez az a szakasz, mely lehetővé teszi az edző számára, hogy visszatekintsen, elemezzen és felismerje, mi működött jól, min kell változtatni a jövőben.
Az értékelés célja:
az edzés szakmai minőségének felmérése,
a tanítási folyamat hatékonyságának vizsgálata,
a játékosok reakcióinak, fejlődésének értékelése,
a sikeres és kevésbé sikeres elemek azonosítása.
A reflexió és az önértékelés kulcsfontosságú, hiszen a korrekciók és finomítások révén fejlődik maga az edző is. A hibák nem kudarcként, hanem fejlesztési lehetőségként jelennek me, s ezek mutatják meg, hogyan léphetünk egy új szintre a játékosok fejlesztésében.
Összegzés
Egy edzés akkor válik igazán hatékonnyá, ha a három fázis – tervezés, megvalósítás, értékelés – egymást erősítve, egységes folyamatként működik.
A jó edző nemcsak a pályán dolgozik jól, hanem azon kívül is: előkészít, rendszerez, tanít, majd reflektál.
Ez a hármas struktúra az alapja annak, hogy megfelelő minőségű, tudatos és következetes munkát végezzünk. Végső soron pedig maximalizáljuk a játékosok fejlődését.